Chrysler SCI 1983.5-88

Fedélzeti diagnosztika

Ezt a fedélzeti diagnosztikát még nem környezetvédelmi előírás követelte meg. A létrehozása a józan észnek köszönhető.
A benzinbefecskendezés új érzékelő, működtető elemek beépítését követelte meg (amik elromolhatnak) és magával hozott egy csomó új csatlakozót (amik beázhatnak, korrodálódhatnak) és vezetéket (amik elszakadhatnak, zárlatosak lehetnek). Van viszont egy mikroszámítógép, ami folyamatosan kapcsolatban van ezekkel az elemekkel, ezért vizsgálhatja, hogy helyesen működnek-e.
Az 1984-es turbó motor irányításának sematikus ábráján kiszínezgettem, hogy mit is figyel a számítógép.

Forrás: "CHRYSLER CORPORATION: 1984 Driveability Test Procedure 2.2 Liter engines with turbocharged EFI"
A számítógép folymatosan vagy adott működési feltételek esetén figyeli, hogy
- az oxigén szenzor jele mozog-e (sötétkék vonal);
- az érzékelők jelszintje megfelelő-e (világoskék vonalak); Pl. a TPS jelének 0.16 V és 4.7 V között kell lennie, ha ennél kisebb vagy nagyobb a feszültség, akkor valahol szakadás vagy rövidzár van.
-a Logic Module által meghajtott relék, szolenoidok, lámpa működnek-e (piros vonalak); Ezeket úgy tudja figyelni, hogy a saját kimeneti feszültségét méri (és tudja, hogy pl. a hűtőventilátor relé ki- és bekapcsolt állapotában milyen feszültségnek kell lenni a kimeneten).
- a Logic Module – Power Module közötti egyes jelek megfelelőek-e (lila vonalak);
- az akkumulátor feszültsége elég magas-e (zöld vonal);
Nem figyeli a Power Modole-ra kapcsolódó kopogás érzékelőt és a Power Module által meghajtott injektorokat, gyújtó trafót, ASD relét (fekete vonalak). Nyilván a két modul fizikai távolsága miatt.
Ellenőriz összetettebb dolgokat is. Figyeli, hogy
- a MAP szenzor más feszültséget ad-e önindítózás alatt és amikor a motor beindul;
- a MAP szenzor szerint nem túl nagy-e a turbó nyomás;
- a hűtővíz hőmérséklet érzékelő jele nem változik-e túl gyorsan;
- szabályozás üzemmódban legalább 2 percenként változik-e az oxigén szenzor által érzékelt szegény/dús állapot.
És figyeli önmagát.
Ez a legegyszerűbb, 1984-es rendszer. Az évek során bővítették az összefüggések ellenőrzését. (Pl. 1986-tól a számítógép figyeli, hogy a motor eléri-e az üzemi hőmérsékletét az indítás után 20 perccel. Ha nem, akkor gond van a hűtőrendszerrel, pl. folyton nyitva van a termosztát, vagy rossz az érzékelő.)
Ha a számítógép a rendellenes állapotot "elégszer" érzékeli, akkor eltárol egy hibakódot és néhány (84-ben 5 ilyen volt) hibakód esetén kigyújtja a "Power loss" figyelmeztetést a műszerfalon. Ha a rendellenes állapot a továbbiakban nem érzékeli, akkor 30 indítás után törli a kódot.
1984-ben 24 hibakód volt. Szép katonás rendben 11-15, 21-25, 31-35, 41-45, 51-54. (Nyilván
a kivillogtatás miatt kerülték a 6-9 számjegyeket.) A későbbi években ez a rend felborult.
A fedélzeti diagnosztika eredménye hatással van az irányításra is. Ha a számítógép alapvető érzékelők (MAP, TPS, hűtőfolyadék hőmérséklet érzékelő, töltőlevegő hőmérséklet érzékelő) rendellenes állapotát veszi észre akkor "bicegő" (limp-in) módba kapcsol. Ekkor gyújtja ki a "Power loss" figyelmeztetést. A helytelen bemenő jelet nem veszi figyelembe, a többi érzékelő jeléből számít ki helyettesítő értéket. (Pl. a TPS jelét a MAP jele alapján pótolja). Leállítás után, újraidításkor normál (nem limp-in) módban indul. De a hibakód megmarad!
Copyright © 2021 T Bt.