Chrysler SCI 1983.5-88

Motor irányító számítógép
Power Module és Logic Module; Forrás: The MOPAR ADVANTAGE Electronic Engine Controller
A Chrysler motor irányító számítógépe az 1983-87 évjárotokban két részből áll. A Logic Module (LM) az utastérben, a Power Module (PM) a levegő szívó csőben helyezkedik el. Így védik a Power Module nagyteljesítményű kapcsoló elemeinek zavaró hatásától a Logic Module mikroszámítógépét, és így védik a Power Module-t a túlmelegedéstől.
A motor irányító számítógépben 8 bites Motorola 6803U4 processzor dolgozik, 1MHz órajellel, 256 byte RAM-mal és 16 KByte vagy 32 KByte csak olvasható memóriával. (A program memória 84-ben PROM, később EPROM.)
A Chrysler számítógépében a "loop time" 22 ms. Ez azt jelenti, hogy 22 ezred másodpercenként olvassa le az érzékelők aktuális értékét.
Ez sok vagy kevés? 6000 ford/percnél egy henger másodpercenként 50-szer gyújt, azaz 20 ezred másodpercenként. A 22 ms loop time tehát nagyon sok. Nem csoda, hogy ezt a számítógépet a Chrysler csak 4 hengeres motorokhoz használta. (A 6803U4 processzorral, később, a Magneti Marelli is épített motor irányító számítógépeket, a Lucas pedig a Rover V8 irányítására használta, de csak a befecskendezést kezelte vele, a gyújtás független volt.)
A Logic Modul háromféle hardver változatban készült (83-84, 85, 85-87) és az egyes évjáratokon belül sokféle szoftver verzió íródott (TBI-turbo, kaliforniai-szövettségi, automata - kézi váltó).
A Power Module négy változatban készült (83.5-84 TBI, 84 turbo, 85-87 TBI, 85-87 turbo).
1987 Turbo Logic Module nyomtatott áramköre
A processzor választásban a Chrysler a GM-et követte. A Motorola fejlesztette a "GM Custom Microprocessor"-t a 70-es évek második felében. Ennek piaci leszármazottja a 6801, s ebből lett a 6801U4 / 6803U4.

A Logic Module nyomtatott áramköre klasszikus. Furatszerelt alkatrészeket tartalmaz és látszik, hogy kézzel tervezték.
A képen megfigyelhetjük az autógyártók egyik szokását, a katalógus áramköröket gyakran egyedi feliratozással rendelik meg. A Z20 pozícióban ülő 6803U4 processzoron "SC88352CP" felirat díszeleg. Így nehezebb a számítógépek visszafejtése, javítása. (Az üres foglalat helyén van gyárilag az EPROM. Ez már egy módosított, "socketed", átprogramozható modul.)


Single Module Engine Controller; Forrás: The MOPAR ADVANTAGE Electronic Engine Controller
A Chrysler minivan 1987-es évjáratában, a Mitsubishi 3.0 V6 MFI (Multiport FI) motorhoz érkezett a két különálló modul helyett a Single Module Engine Controller (SMEC), melyet szintén a beszívott levegő hűt. A két különálló áramköri lap egy dobozba került. A SMEC 1988-ban teljesen leváltotta az LM-PM párost.
Ebben a számítógépben szintén 8 bites, de fejlettebb processzor dolgozik, a Motorola 68HC11, 2 MHz órajellel, 256 byte RAM-mal. A 68HC11-nek már van 8bites szorzás és 16 bites osztás utasítása is. (A 6803U4 nem tud fejben szorozni.) A 68HC11 processzort ma is gyártja az NXP, 6-7 ezer forintba kerül.
Nem világos, hogy a program és a paraméterek EPROM-ban vagy EEPROM-ban vannak. Az biztos, hogy a SMEC tartalmaz valamennyi EEPROM-ot. (Ezt a memóriát a helyén, byteonként újra lehet programozni és tápfeszültség nélkül is megtartja a tartalmát. Ennek köszönhetően a számítógép tárolni tudja a megtett mérföldek számát.)
A "loop time" 11 ms, ezzel már lehetett irányítani 6 hengeres MFI motort és 6-8 hengeres TBI-ket is. A négyhengeresek 1987-88-as SMEC szoftvere az LM szoftverén alapul. 1989-re újraírták, de ez már a következő SCI generáció történetéhez tartozik.
Copyright © 2021 T Bt.